A Kvarner-öböl szigetei

A Brijuni Nemzeti Park és szigetcsoport 14 szigetből áll és összes területe 36,3 km². Brijuni igen gazdag történelemmel rendelkezik: az első, számunkra ezidáig elsőként ismert emberi tevékenységi nyomok a Brijuni-szigeteken a Krisztus előtti harmadik évezredre nyúlnak vissza. A tagolt partjának, történelmének, flórájának és faunájának köszönhetően (amely miatt Brijunit „földi paradicsom“-nak is nevezik), 1983. október 27-től nemzeti parkká nyílvánították és azóta is kedvelt turisztikai célpont.

A Brijuni-szigeteken az érintetlen természeten kívül archeológiai lelőhelyek és több kultúra anyagi maradványai is találhatóak: emberi települések első nyomai, illír várromok maradványai, bizánci telep (kasztrum), római nyaraló az időszámításunk szerinti 1. évszázadból, Sv.Marija templom.

Brijuni kílmája enyhe, mediterráni, sok napsütéssel és meleggel, és elegendő nedvességgel a levegőben, amely lehetővé teszi a buja növényzetet és a szigeten való kellemes tartózkodást. Télen a levegő átlaghőmérséklete 6,3, tavasszal 12,2, nyáron 22,2, míg ősszel 14,8 °C. A tenger hőmérséklete nyáron 22-25.

Brijunira érkezhetnek Fažana településről, hajóúttal – napi több járat indul. Ez a kellemes utazás 15 percig tart.

A Mali és Veliki Lošinjt környező sziklás szakaszok körül kitűnnek a nagy területeken fekvő sűrű fenyőerdők. A Lošinjt ölelő enyhe klímát megtartja a gazdag növényvilág. Lošinj körül több kisebb sziget is elhelyezkedik: Unije, Ilovik és Susak, utóbbi a homok szigeteként ismert.

Mali Lošinj a maga kb. 7000 lakosával a legnagyobb város az adriai szigeteken. A XIX. század végén, a tengerészetnek köszönhetően Mali Lošinj tengerparti kisvárossá és a környék központjává fejlődött ki. Az egész városon és környékén ma is érezhető a tengerészeti múlt és a tengerészkapitányok hatása.

Veli Lošinj 1993-tól ünnepli a Delfinek napját, augusztus hónap legelső szombatján. A Delfinek napja felöleli a gyermek-képzőművészeti alkotásokból álló kiállítást a város központjában, gyermekjátékokat, fotókiállítást, diavetítéseket és szabadtéri koncerteket. Prospektusokat, posztereket, képeslapokat, kirakójátékokat és postai bélyegeket is nyomtatnak erre az alkalomra. Erre az eseményre minden évben új arculatú pólókat gyártanak delfinekkel és nevelő, tanító jellegű üzenetekkel. A rendezvénysorozatban minden évben bekapcsolódik a helyi lakosság, de mellettük számos turista is.

Lošinj Cres szigetével van híddal összekötve. Legpraktikusabb saját autóval érkezni a Valbiska-Merag (Krk-sziget), illetve a Brestova-Porozina (Isztria) kompjáratokkal. A megközelítőleg 20 perces kényelmes kompúttal Cres szigetére juthatnunk. Itt ismét autóval folytathatjuk utunkat, követve az útjeleket és a helységnevek tábláit. Kb. félórás úttal Mali Lošinj városába érünk.

A sziget déli oldalán fekszik Osor település, amely híddal kapcsolódik a szomszédos Lošinj-szigettel. Cres város a sziget legnagyobb városa. Sokféle kulturális programja, szórakozási lehetősége mellett igen sok látnivalója is van, például a helyi nemesi családok reneszánsz palotái.

Cres szigetén antik városok, korakeresztény templomok maradványait találhatják, de még az újkori horvát történelem emlékműveit is. Ezen a csodálatos szigeten minden egyes utca mesél az egykori itteni életről. A kultúrtörténeti örökség egy részét a múzeumban és a galériákban megtekinthetjük. Az egyik ilyen múzeum az Arsan nevű épületben található, Cres városában.

A szigeten sok turisztikai hely található (Beli, Lubenice, Cres, Valun), amelyek kavicsos strandokat és rejtett öblöket takarnak, amelyeknél tökéletesen kikapcsolódhatnak. Cres szigetére érkezhetnek a Brestova – Porozina kompjárattal: ez a legrövidebb út a szigetre. Az út csak félórás, a kompok pedig éjjel-nappal közlekednek. De utazhatnak a Valbiska – Merag kompjárattal is, ez naponta többször, de maximum napi tízszer indul.

Rab szigete Európa legnapsütésesebb részei közé tartozik az évente 2499 napsütéses óráinak számával. A tenger hőmérséklete eléri a 24 ºC-ot, télen a 10 ºC-ot. Rab szigete megközelítőleg 9000 lakost számlál. Főleg mezőgazdasággal, halászattal és turizmussal foglalkoznak. Rab lakosai poliglottként (több nyelvet beszélő emberekként) ismertek, és biztosan fel fogja Önöket lelkesíteni vendégszeretetük, hiszen már több mint 100 éve foglalkoznak a turizmussal.

Lopar-félsziget számos sekély, homokos parttal rendelkezik a számtalan festői öbölben. A Lopar-öböl mellett található még a szigeten két nagy öböl: Supetar és Kamporska. Rab tette ismertté a zadari szerző, Juraj Baraković Draga, rapska pastirica című szerzeményét is, ahol a címszereplő Draga, a rabi pásztorlány hiába igyekezett ellenállni Kalifront pásztor szenvedélyes szerelmének, és akit Diána istennő úgy mentett meg, hogy kővéváltoztatta.

A Kalifront nevű ifjút arra ítélték, hogy örökké járja a forrást, pontosabban a kiapadhatatlan Dragina suza (Draga könnye) forrást, és hogy a félszigeten telepítsen egy erdőt, amely még a mai napig is az ő nevét viseli: Kalifront. Feladata volt még, hogy megjegyezze Rab történelmét és hordozza azt évszázadokon át. Ez a két alak, a kövévált Draga és a bronzba öntött Kalifront életüket újraélik Rab főterén, Željko Violić akadémiai szobrász műveként.

Barbata helységben autentikus rabi konyhát találnak, ahol a házigazdák házi juhsajtot, bort és mézet kínálnak. A legszebb homokos tengerpartokkal Kampor és Lopar települések büszkélkedhetnek.

A legnagyobb adriai szigetet híd kapcsolja össze a szárazfölddel. Krk lakosai többnyire méz- és olívaolaj-termeléssel foglalkoznak. A homokos tengerpartok és a naplementék bővelkednek a színekben, ahogyan a méz, a bor és az olaj – innen az elnevezés is: aranysziget.

Krk szigetét leginkább úgy ismerhetik meg, ha szűk, köves utcáin körbesétálnak, vagy körbekerékpározzák. Krk ideális a nyugodt pihenéshez, még akkor is, ha a fitalabbak Malinska településen az éjszakai élet gazdag programválasztékát találhatják. A sporttevékenységekből Krk szigetén megtalálhatják a búvárkodást, vitorlázást, de szörfözhetnek is.

A szigeten csupán egyetlen település található - Susak. A sziget útjain nincs aszfalt, nincs autóút. A sziget elszigetelődése miatt a lakosok megtartották hagyományaikat, saját szokásaikat

Nyelvezetük sajátos és speciális. Keveréke az óhorvátnak, az angolnak, olasznak és a franciának. Susak szigete a tökéletesen tiszta tengervízéről, homokos strandjairól és érintetlen természetéről ismert.